Előszó
A narancs a tél gyümölcse. A narancsarcú nap elindult körben a maga pályáján, a hegyeknél messzebb, ember nem látta messzi utakon. A hűsön, a szikláshát tövén, melyre, ha lovas kaptat, szikrát csihol a lépése, két tucat ház szorult a torony mellé. Nyüves, mocskos, csonka házak, betegek a testet trágyává rohasztó lélek rühétől. Az egykor nyúlánk, délceg torony ma már roskatag és gyámoltalan, mint a porba hullott hős. Néha szél kerekedik, kedve támad, hogy követ hasítson le róla, és a kő szárnyra kap, mint az átok, valamelyik tetőre zuhan, száz cserepet szétzúz – azokat már senki meg nem javítja. A torony felett üres gólyafészek vár a tavasz ébredésére, a messze tűnt madarak jöttéről pletykáló napsütésre. Mert ezek a furcsa madarak kívülről fújják a naptárat, akár a szorgos nebulók. Titokzatos, kőbe bújt érdes gyökerek hajtanak ki a gólyafészekből. Ezt a néhány száraz gallyból tákolt fészket sem a hegyi szél, sem a felhők mennydörgése meg nem ingatja. A gólyafészek felett talán isten őrködik egerészsólyom képében. Éjjelente a tanyasi ablakokban halvány fénysugarak nőnek. Nem sokat árulnak el, de az ablakokon mindig nyílik valami keskeny rés, talán az álom, a félelem vagy a reménység felé, úgy mint a sóvárgó szív, mely nem talál vigaszt a magányban. Félig zárt tekintetükkel olyanok a fényhasadékok, mint az árnyhoz kötött vézna kísértetek; olyanok, mint a csorbult tőr pengéje, amely csillan, akár a macskák szeme, akár a lovaké, akár a farkasok szemében a gyűlölet bozótjának a színe. És a gyűlölet az ideget marcangolja, fát ültet a koponyába, s szétterpeszti borzadt ágait az agyvelő hajlatain.
T A R T A L O M
CAMILO JOSÉ CELA: A narancs a tél gyümölcse (Tabák András fordítása)
CAMILO JOSÉ CELA: Marcelo Brito (Scholz László fordítása)
MIGUEL DELIBES: Aniano, a küldönc (Scholz László fordítása)
MIGUEL DELIBES: A szemfödél (Nagy Mátyás fordítása)
MIGUEL DELIBES: Viharfelhők Nagyboldogasszonytól Nagyboldogasszonyig (Scholz László fordítása)
IGNACIO ALDECOA: A pokol tornáca felé (Pávai Patak Márta fordítása)
IGNACIO ALDECOA: Búcsú (Pávai Patak Márta fordítása)
CARMEN MARTÍN GAITE: Visszavonulás (Patkós Judit fordítása)
ANA MARÍA MATUTE: Boldogság (Benczik Vilmos fordítása)
ANA MARÍA MATUTE: A bűnbánó (Benczik Vilmos fordítása)
JUAN BENET: Reichenau (Patkós Judit fordítása)
RAFAEL SÁNCHEZ FERLOSIO: Fogak, lőpor, február (Benczik Vilmos fordítása)
FERNANDO QUINONES: A kikötő bikái (Vencz Zoltán fordítása)
MANUEL VICENT: A légy (Gajdos Zsuzsanna fordítása)
JUAN PEDRO APARICIO: Áldott légy, Szent Barbara (Vencz Zoltán fordítása)
LUIS MATEO DÍEZ: Parázsló augusztus (Patkós Judit fordítása)
JUAN JÓSÉ MILLÁS: Figyelmetlenség (Patkós Judit fordítása)
BERNARDO ATXAGA: Hans Menscher (Patkós Judit fordítása)
JAVIER MARÍAS: És szólt a lakáj (Scholz László fordítása)
JULIO LLAMAZARES: Mario bácsi (Pávai Patak Márta fordítása)
ANTONIO MUNOZ MOLINA: A feledés folyója (Patkós Judit fordítása)
ÉLETRAJZI JEGYZETEK (Patkós Judit összeállítása)